Nyomtatás

Gátmetszés

GátmetszésA gátmetszés ma a leggyakrabban végrehajtott műtéti eljárás. Népszerűvé válása az 1800-as években történt és egybeesett a szülés otthonokból kórházakba kerülésével. Bevezetése a nőgyógyászati gyakorlatba anélkül történt, hogy bármiféle tudományos eredmény alátámasztotta volna szükségességét. Kutatások azt mutatják, hogy a gátmetszés rendszerint szükségtelen és határozott kockázata van.

Kedvezőtlen következményei:

  • A gát átvágása valójában mélyebb szakadásokat okozhat, mivel a vágás továbbrepedhet. Képzeljünk csak el egy gumigyűrűt. A gyűrű ép marad még akkor is, ha feszítjük, de ha akár csak egy kis vágást csinálunk rajta, az meg fog nagyobbodni, tovább fog szakadni.
  • Nagyobb a vérveszteség
  • Fájdalom a vágáskor
  • Fájdalom gátvarrás alatt és később napokig
  • A gát és környékének duzzanata
  • Fertőzések
  • Fájdalom az intim élet alatt
  • Vizelet visszatartási problémák
  • Széklet visszatartási problémák
  • Nem tökéletes anatómiai eredmények, amik a vágásból vagy varrásból erednek, úgymint túl szoros vagy aszimmetrikus hüvelynyílás, vadhús, stb.

Mik az indokok, amiért gátmetszést csinálnak, de nem kellene?

  • A hagyományos nőgyógyászati gyakorlat gyakran azt állítja, hogy könnyebb egy egyenes vágást javítani, mint egy egyenetlen szakadást. Jogosan felmerül a kérdés, hogy hány esetben történne gátsérülés és lenne szükség gátvarrásra, ha nem csinálnának gátmetszést. Gátmetszést végrehajtani csak azért, hogy szakadást előzzünk meg teljességgel szükségtelen és etikátlan. A gátmetszés rutin használatát nem támasztja alá semmilyen tudományos eredmény. Egy műtéti eljárás szükségességére nem elegendő indok, hogy az ellátó dolgát könnyebbé teheti.
  • Gyakran állítják, hogy könnyebben gyógyul egy vágás, mint egy szakadás. Tanulmányok bizonyítják, hogy valójában egy szakadás gyorsabban gyógyul és kevesebb komplikációval, mint egy gátmetszés.
  • Egy másik mítosz szerint a gátmetszés megelőzi a mélyebb gátrepedéseket, azonban a gátmetszés valójában nagyobb repedéseket okozhat, mivel megbontja a gát egységét.
  • Különösen koraszülések esetén azért végeznek gátmetszés, hogy megelőzzék a magzati agysérülést. Számos tanulmány azonban úgy találta, hogy ebben a kérdésben nem volt különbség a gátmetszéssel és anélkül szülő nők csoportja között.
  • Az egyik feltételezett haszna a gátmetszésnek az, hogy megelőzi a medencefenék túlzott tágulását. Kutatók úgy találták, hogy valójában azoknak volt gyengébb medencefenék izomzata, akik gátmetszést kaptak szülésük során. Az eredmények viszont ugyanazok voltak gátszakadás után, mint ép gát esetén.
  • Gátmetszés rutinszerűen használt azokban az esetekben, amikor vállelakadás várható. Mivel ezen komplikáció csont a csonton elakadás eredménye (a baba válla a szeméremcsonton), a puha szövetek átvágása nem fogja megoldani a helyzetet.
  • Szeméremajki vagy hüvelyi visszér esetén azért szoktak gátmetszést csinálni, hogy az esetleges gátrepedést irányítsák és ne sérüljenek a visszerek. Azonban mivel az erek rugalmasak, nagyobb mértékű feszülést is kibírnak anélkül, hogy károsodnának. Ezzel szemben metszéskor olyan ereket is átvághatnak, amelyek nem láthatók és így megnehezítik a gátvarrást.
  • Az anya kimerültsége is gyakran szerepel az indokok között, ami azonban általában annak a következménye, hogy az evés és gyakran az ivás is tiltott a vajúdás során. Ha az anya annyira fáradt, hogy nem képes a babát kitolni és már minden egyéb módszer kudarcot vallott, a gátmetszés segíthet a baba megszületésében.

A gátmetszés végrehajtása olyan esetekben lehet indokolt, amikor az anya vagy a magzat állapota miatt a szülés mielőbbi befejezésére van szükség.

Top